Egyházközségeink

Tunyogmatolcson két református egyházközség létezik. A Tunyogi Református Egyházközség, Tunyogon található meg. A Matolcsi Református Egyházközség Matolcson a Gyülekezeti terem mellett foglal helyet. A község lakosai a reformátusvallást gyakorolják. Történelmi Egyházközségeink fontos szerepet töltenek be a vallásos ember társadalmi szerepvállalásában, közösségi beilleszkedésében, és hétköznapi életvitelében.

Tunyogi templom "történelmi szemszögből":

Tunyog középkori temploma állítólag 1011-ben épült, mely évszámot felírva találták a XIX. században a templombelső északi falán. Kiss Kálmán véleménye szerint "a templom építési módjáról ítélve a XV. század második felében épülhetett. A XVI. században a reformátusoké lett, majd 1688-ban felső része leégett, és 40 évig elhagyatottan állt. 1728-ban fedték be a templomot. 1736-ban a katolikusok összeírják és megállapítják, hogy az eredetileg katolikus templom volt és kőből épült, ugyanekkor a prédikátornak is van háza. A templom egyhajós, s hossza öt öl két láb, szélessége három öl egy és fél láb, magassága három öl két láb és négy hüvelyk volt. A hajót a szentélytől a csúcsos diadalív választotta el, de a XIX. században a hajónak és szentélynek már deszka mennyezete volt. A templom déli oldalán két, a szentélyen három csúcsíves, és a keleti végén egy kerek ablak is volt. A szentély a nyolcszög három oldalával zárt. A bejárás a hajó nyugati végén levő csúcsíves ajtón át történt. Látszott még egy csúcsíves befalazott ajtó a hajó déli oldalán és egy másik a szentély északi oldalán. A szokásos támfalak is megvoltak. Winkler Jakab nagykárolyi kőműves mester építette fel a jelenlegi tornyot alapjaitól kezdve téglából, 1799-1806 között." Az előbbieket egészíti ki az 1809. évi jelentés: "Vagyon a Szamoshoz közel egy középszerű nagyságú kő templom, elegendő czinteremmel, mely is amint az eklesia jegyzőkönyvéből megtetszik - fundáltatott legelsőben talán a csehektől 1011-dik esztendőben. Felsőrésze idővel tűz által elégvén, mintegy 40 esztendeig pusztaságban állván, 1728-dik esztendőben befedeleztetett, majd ismét 1752-dik esztendőben renováltatott. Vagyon ehez ragasztva egy 15 ölnyi magasságú nyolc szegletű egész kő torony, mely az eklesia tulajdon költségén építtetett 1806-dik esztendőben." Ezt a régi templomot sem nagyobbítani, sem korszerűsíteni nem lehetett, amellett életveszélyessé vált, a hatóság 1912- ben bezáratta, így 1914-ben lebontották. A mai templom tervét Leövey Miklós helybeli református lelkész és Schöpfling Viktor királyi mérnök készítette. Az alapkőben elhelyezett okmány szövege a következő: "Az örök, Mindenható, Mindentudó Istennek nevében. Ámen. Örök emlékezetnek okáért. A tunyogi református egyház hívei építették ezen templomot az Úrnak 1914. esztendejében. Építették pedig: a lebontott templom oldalában talált írásos tégla tanúsága szerint az 1201.évben épült, de az idők viszontagságai által már annyira megrongált vagy közveszélyesség miatt a közigazgatási hatóság által bezáratott s lebontani rendelt templom helyén mégegyszer akkora befogadóképességgel, mint volt az előbbi. Kirilla Mihály, Szabó Mihály szatmárnémeti lakosok, képesített kőműves mesterek, Horváth Ferenc és Horváth Gusztáv szatmárnémeti lakosok, képesített ácsmesterek, mint építési vállalkozók által 22.640 K. és 2 fillér vállalati összegért, melyben a szükséges anyagok árai nem foglaltatnak…". A meglévő torony keleti oldalához elkezdett templomépítés az I. világháború kitörése miatt félbeszakadt. Belső berendezése csak 1926-ra készült el, de a mostoha körülmények miatt még 1931-ben sem volt teljesen készen a templom. A kereszthajós épület főhajójának nyugati homlokzata előtt áll a 32 méter magas, nyolcszögletes torony. A toronytest oldalfelezőiben dél és észak felé két-két kettős tagú támpillér áll. A toronytest félmagasságában egy osztópárkány, felül hasonló főpárkány húzódik. A gúlasisak gerendavázas, téglafalazatú, a töréspontokon egy-egy kis sátortetős fiatorony áll. A toronyalj nyolcszögű terét csehsüvegboltozat fedi. A belső nyugati-keleti főhajója 9×18 méteres, az észak-déli kereszthajó 8×14 méteres. Fából ácsolt mennyezete bordaívekre szegezett deszkából készültés vakolt. A főhajóban egy-egy betonkarzat, a torony alatt és a kereszthajó két végén egy-egy bejárata van. Az ülőhelyeinek száma 380. A templombelsőben látható falfestményeket Koncz Zoltán református lelkész, festőművész készítette. A 170 kg-os harangját Egry Ferenc öntötte 1891-ben Kisgejőcön, a 120 kg-osat Szlezák László 1931-ben Budapesten, felirata: "Isten dicsőségére és felejthetetlen húgom emlékére a Református Diakonissza Intézetnek ajándékozta - Simai Erdős József dr. Debrecen 1931 augusztus 31." - Fényes Elek szerint 636 református és 52 más, az 1911-13. évi névtárak szerint 996 református és 171 más vallású lakója volt.

(Forrás: Várady József - Tiszántúl református templomai II.)

A tunyogi gyülekezeti terem:

A tunyogi református parókia 1970-ben épült, mely magában foglalja a lelkészlakást és az imatermet. 2001-ben került sor a parókia átalakítására, melynek során lett kialakítva a mostani gyülekezeti terem, az előzőnél több férőhellyel. Jelenleg az ülőhelyek száma 80. A helyiségben szószék és úrasztala is található, és egy Yamaha elektromos orgona. Az istentiszteleti alkalmakat november 1-jétől március végéig tartják az imaházban.

A Tunyogi Egyházközség "Jelenleg":

A Tunyogi egyházközség életútját 1987-től egészen napjainkig egy lelkészházaspár kísérte végig. Lucski István Nagytiszteletű Úr, és Lucski Istvánné Nagytiszteletű Asszony munkásságai alatt folyamatosan épült a tunyogi egyház vallási és társadalmi élete.Jelenleg a Tunyogi Református Lelkészi Hivatal a Rákóczi út. 121 szám alatt található.

Telefonszám: 0644-519-025

Email cím: zsofka13@freemail.hu

A Egyházközség Lelkészei:

• Lucski István Született: 1961. december 9. - Kisvárda Tanulmányai: Általános Iskola - Mándok (1968-1976) Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (1976-1980) Debreceni Református Theológiai Akadémia (1982-1987) A theológiáról segédlelkésznek Tunyogmatolcsra helyezték ki. A második lelkészképesítő vizsga után ezekbe a gyülekezetekbe megválasztották, és 1989. május 29-én beiktatták. Időközben második diplomát szerzett a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen pasztorálpszichológiai-lelkigondozói szakán. 2006 óta, látása elvesztése miatt nyugalmazott lelkipásztorként szolgál a gyülekezetekben.
• Lucskiné Krokavecz Márta Született: 1964. július 29. - MiskolcTanulmányai: 15. számú Általános Iskola - Miskolc (1970-1978) Kossuth Lajos Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola - Miskolc (1978-1982) Debreceni Református Theológiai Akadémia (1982-1987) Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar - egészségfejlesztő mentálhigiénikus szak (1999-2001) A theológia elvégzése után 1987. június 27-én házasságot kötött Lucski Istvánnal, majd október 1-jétől segédlelkészi kihelyezéssel a szamoskéri gyülekezetbe került. A második lelkészképesítő vizsga letétele után 1989 júliusában beiktatták a szamoskéri gyülekezet lelkipásztori tisztébe. Két lányuk született, Márta 1990-ben és Zsófia 1992-ben. 2006 óta a tunyogi gyülekezetben helyettes-lelkészként szolgál.

A tunyogi temető:

A Szent István utca végén található temető évszázadok óta szolgál a tunyogi gyülekezet temetkezési helyéül, melynek területén megtalálható az egyház saját ravatalozója is. A tunyogi temetőben található egy izraelita temetői rész is, itt volt biztosítva az egyház részéről a zsidó vallásúak számára temetkezési hely. Néhány évvel ezelőtt a temető körbe lett kerítve, bejáratához díszkapu lett emelve, és a Lélekharang átadására is sor került. A temető nevezetes sírhelye a Kölcsey-család síremléke.

Matolcsi templom "történelmi szemszögből":

1662-ben Matolcsot is megsarcolta a "sárga német", amikor a lelkészi lakot is pénzen váltották meg. Az 1647.-i XXX. törvénycikk azt rendeli, hogy Matolcs város (oppidum) taksa alá vétessék. Nemcsak földművelők, szűr- majd gubacsapó céhük van, amit III. Károly király 1714-ben adott kiváltságlevele igazol, de nagyszerű iskolája is van az egyháznak. Matolcs egyházi történetéről 1696-ig alig tudunk valamit. Ebben az évben építettek a falu lakosai először fatemplomot. Iskolája Kis Kálmán szerint kezdettől fogva a legjobbak közé tartozott az egyházmegyében. Tanítóit a pataki, a debreceni, sőt a szatmári iskolából hozta. A XVIII. század elején a matolcsi iskola "abecisták, lectorok, declinisták, és conjugistákból állott. 1732-ben Enyedi Sándor kezdi meg a matolcsi egyház matrikulájának vezetését, melynél régibb az egész egyházmegyében nem sok van. A matrikulából tudjuk meg, hogy Enyedi Sándor utóda "egy korhely pap" a matrikulát hanyagul vitte és 1742-ben királyi parancsra nem imádkozott a halottak felett. Hihető, hogy ezek pestisben elhalt emberek lehettek. Régi fatemplomuk helyébe 1753-ban új kőtemplom építésére kértek engedélyt a helytartó-tanácstól, de kérelmüket, talán, mert protestánsok voltok, elutasították. Károlyi Ferenc földesuruk tanácsára úgy oldották meg a kérdést, hogy egy- egy darabot kibontottak a régi templom oldalából, s így lassan téglafalat húztak az egész tető alá. De ez sem volt elég a fel- törekvő községnek. Új tornyot, majd annak elkészülte után új templomot emeltek. A fatorony helyébe állított kőtoronyra a gombot 1791 dec. 16-án ünnepélyesen tette fel Kakuk Imre ácsmester, ezzel a köszöntővel:

Közel az ég hozzám,

közel az Istenem.

Hálaadó szívem

Hozzá felemelem.

Aki megtartotta

Életemet, s szememet.

Mindenek felett hát

Áldom Istenemet.

E Sión tornya is

Maradjon épségbe,

Isten kegyelméből

Amely mene végbe.

E szent alkotmányon

legyen az Úr karja,

Ezen egész várost

A béke takarja.

Ezután a telt poharát kiiván, azt lethajítá és sem az, sem a segédtársai által ledobált öt pohár el nem tört, hanem sértetlenül esett a földre. Amit természetesen mindenki igen jó elő-jelnek vett. A templom kegyszerei közül itt is ki kell emelnem az ezüst és arannyal hímzett "lengeteg" kendőket. Közülük némelyiknek érdekessége, hogy az 1709- és 1742-i pestis alkalmával itt menedéket talált erdélyi bujdosók adománya. A matolcsi szűr- és gubacsapó céh írásait a község a Néprajzi Múzeumnak adományozta. Az 1700-as évekből való céhnévsor a ma is élő falubeli családok őseinek nevét őrzi. Nincs köztük egy idegen hangzású név, csupa Szabó, Balog, Illyés, Szűcs stb. A polgáriasultság rá is nyomta bélyegét a községre. Bizonyos megállapodottsággal együtt járó jólét mutatkozik meg a község külső képében is. A Fischer-kocsmával szemben, a református egyház tulajdonát képező szárazmalom a népi ősi építkezésnek egyik legszebb emléke. Az 1700-as évek elején restaurálták a malomház szemöldökfájába "bevágott" feljegyzés tanúsága szerint. A malomházat ősi fa-lakat zárja, amelynek három-tollú kulcsa is fa. Matolcson az (1892-es) kataszteri térkép szerint három szárazmalom volt. A hagyomány szerint a református egyháznak ezen kívül a Szamoson vízimalma is állt. 1800-ban szentelték fel a már megépített templomot. A szabadon álló, késő barokk stílusú, kelet-nyugati tengelyű templom a Fő utca kiszélesedésében épült. A 30 méter magas órapárkányos torony a nyugati homlokzat előtt áll, a déli oldalon hullámvonalas oromzattal épített bejárati előcsarnok van. A tornyot 1848-ban és 1949-ben újították fel. deszkaborítású síkmennyezete barokkos festésű, bibliai idézetekkel. A templom berendezései közül hangvetője késő barokk 1799-ből, 1816-ban felújították. A papi szék kétüléses, késő barokk, 1799-ben készült. A padok kiképzése a papi szék alsó részével azonos, késő barokk, szintén 1799-ből. A templom számottevő felszerelései: részben aranyozott ezüst kehely 1730-ból, ón tányér ónból, 1709-ből, ill. 1777-ből, 3 db ón kanna az 1700-as évekből, keresztelőkancsó a XVIII. század elejéről, úrasztali terítők a XVII. és a XVIII. századból; e tárgyak a debreceni Református Kollégium gyűjteményében találhatók. Jelenleg újépítésű kerítés veszi körül a templomot, megépült az új eresz a Matolcsi templom bejáratánál, és Szabó Ferenc emlékére egy apró mementót is lehet találni a bejárat előtti részen. A jövőbeni tervek között szerepel a harang és a külső fal felújítása.

Matolcsi Református Gyülekezeti Terem:

A matolcsi gyülekezeti terem 1990-ben épült meg, amely az évek során szükségszerű restaurálásokon esett át. Az imaház jelenleg 90 férőhellyel, elektromos orgonával, szószékkel, és úrasztalával is rendelkezik. Az istentiszteleti alkalmakat november elejétől - március végéig tartanak az imaházban. A gyülekezeti terem mellett található a Matolcsi Református Egyházközség Lelkészi Hivatala, és a régi parókia épülete, ahol jelenleg helytörténeti múzeumnak is található. 4731 Tunyogmatolcs Rákóczi u. 69( A Matolcsi Református Lelkészi Hivatal mellett).

Matolcsi Református Egyházközség:

A 2009-es évben a gyülekezet önálló lelkipásztori állás fenntartása mellett határozott. Döntésük után a gyülekezet vezetését: 2009 tavaszán Sohajda Béla, a Szamosszegi Református Egyházközség lelkipásztora, a Szatmári Református Egyházmegye főjegyzője vette át. 2009 augusztusától Sohajda Béla lelkipásztor mellett Gergely Tamás, mint beosztott segédlelkész, helyben lakó lelkipásztorként végezte a szolgálatot. Napjainkban a Matolcsi Református Egyházközség lelkipásztoraként vezeti a gyülekezet és az egyházközség életét. Jelenleg a Matolcsi Református Egyházközség Lelkészi Hivatala a Rákóczi u. 69. szám alatt található meg.

Telefonszáma: 06-44-359-028 

E-mail: amesius@gmail.com

A matolcsi temető:

A ma is használatos matolcsi temető az 1950-es években lett kialakítva. A régi temető, amely az Árpád utca elején helyezkedett el, 1964-ben le lett zárva, és a 2000-es évek elején emlékparkká lett alakítva. A mostani temető az Árpád utca végén található, közepén az önkormányzat ravatalozójával és a Lélekharanggal.